Tükör

 2009.01.14. 00:26

A tükörben én voltam, a tükrön meg a gecim, ilyen egyszerűen, és csak néztem, ahogy szépen lassan csordogál lefelé a sima felületen. Ez volt életem második spermában végződő elélvezése, ugyan előtte is vertem már többször, de akkor még csak irigykedtem Zoli barátomra, akinek már korábban is volt ilyen sikerélménye, pedig nem volt öregebb, mint én, ugyanúgy tizenegy évesek lehettünk mind a ketten, és végignéztem, ahogy csinálja, a végén pedig büszke fölényesség önti el az arcát.
   Neki már van, ő már képes rá.
   Aztán én is képes lettem, és csak csodáltam a fehér löttyöt a tükrön, olyan gyönyörűen csillogott, mint a gyémánt, igen, akkor egyenlő volt ez a gyémánttal, meg az aranycipővel és aranyruhával, amit anyámnak ígértem, azzal az egyetlen előfeltétellel, hogy csak nőjek fel.
   Amikor először csordogált le a farkamról geci, megijedtem, de most másodszorra minden örömöm forrásává vált, belevesztem. Látni akartam egyszerre alulról, egyszerre felülről, sőt hogyha lett volna a közelemben még néhány hordozható tükör, biztosan azokat is bevetem, hogy lássam oldalról is.
   De csak így láttam.
   És ettől is boldog voltam.
   Ráélvezni a tükörre a férfivá válás legelső élménye volt, hogy most már én is, én is képes vagyok gecit lövellni, igaz, még csak csordogált. Most már én is megkaphatom azokat a nőket, akiket apám nézett videón, szőke, két copfba font hajú szőke tehenészlányok. Fick mich, fick mich, mondták Heidik azzal a kívánatos német hangjukkal.
   Annyira belevesztem az ünnepi hangulatba, hogy napi kötelező penzumot állítottam fel magamnak. Négy. Ez volt a határszám. És mindvégig egy-egy Heidi járt a fejemben. Faszverés, halk nyöszörgés, tükörre élvezés, letakarítás, faszverés, faszverés, halk nyöszörgés, tükörre élvezés, letakarítás, faszverés, faszverés és faszverés, halk nyöszörgés, tükörre élvezés, letakarítás, faszverés, faszverés, faszverés és faszverés, halk nyöszörgés, tükörre élvezés és letakarítás.
   Mindig vízzel mostam le, a papír zsebkendő csak elmaszatolta a dolgot, és az a lebukás veszélyével fenyegetett. A bűnnek nem volt szabad kiderülnie sohasem, az kétségtelenül megalázó, hovatovább felesleges atyai vagy anyai magyarázkodásba torkollott volna, ne adj’ Isten még a nővérem előtt is megszégyenülök.
   Két társam volt az örömben. A trónon megosztozni kényszerülő Zoli és a pap.
   Zoli láthatóan szomorú lett, lassan-lassan kezdett elmaradozni a közös faszverésekről, amik addig felsőbbrendűségi érzéssel tölthették el, de így már kevésbé voltak érdekesek. A pap viszont olyan őszintén hallgatott az esetről, mintha társra lelt volna bennem. Semmivel sem adott több penitenciát, mint amikor csak káromkodtam egyet, és azt vallottam be neki. Két Miatyánk, két Üdvözlégy. Ennyi. És Isten már meg is bocsátott a heti huszonnyolc faszverésemért.
   Néhány héttel később még mindig ugyanolyan lendülettel teljesítettem a napi penzumomat, mindig megtaláltam a megfelelő egy-két percet, amikor sietve végezhettem magammal. Eddigre már kitapasztaltam azt is, hogy ha több időt várok egy-egy faszverés között, akkor több geci termelődik újra, így nem kell azon aggódnom, hogy a negyediknél már szinte alig jön valami kis vízszerű izé.
   Minden alkalommal igyekeztem elkerülni a lebukás veszélyét, de abban is biztos voltam, hogy ez elkerülhetetlen, mégis sikerült megúsznom egyetlen fél lebukást – vagy nem is tudom, minek nevezzem – leszámítva. Éppen egyedül voltam otthon, így meztelenre vetkőzhettem, és ismét igénybe vehettem a tükröt, amit már nem használtam olyan sűrűn, mert anyámnak feltűnt, hogy elég sokszor nincs ott a fürdőszobában. Szóval, ott térdeltem az ágyon, a faszom alatt a tükörrel, a faszom felett velem, a faszomon a kezem, és egyszer csak valaki kopogott, de nem ám a bejárati ajtón, hanem a nappali ajtaján, amiből az én szobám is nyílt, és éppen be lehetett látni. Rögtön rávetettem magam az ágyra, magamra húztam a takarót. Ekkor odaért Izi néni, ez a fiatal, gyönyörű asszony, akinek felső ajkai olyan magasra húzódtak nevetés közben, hogy kilátszott az ínye, hatalmasak voltak a mellei, és a seggén olyan finoman állt a puha pamut mackónadrág, hogy ha eszembe jut, a mai napig szívesen megkefélném. Eszméletlenül kívánatos volt, be kell valljam, néhanapján ő jutott eszembe élvezés közben, nem pedig egy-egy Heidi.
   Tehát bejött Izi néni, én meg ott feküdtem az ágyban álló fasszal, és azt kívántam, hogy azonnal vegye le a ruháit, másszon be mellém, a melleivel borítsa be az arcom, egyáltalán ne kapjak levegőt, és üljön rám a lucskos puncijával, üvöltsön az élvezettől, mondja, hogy jó kisfiú vagyok, csak élvezzem, csak élvezzem, és végre érezzem a pina illatát, a pina melegét, a pinát magát.
   De Izi néni nem ült rá a farkamra, csak simán megkérdezte, hol vannak anyámék, amire azt mondtam, hogy szemben a nagyanyámnál, ő meg simán kiment, és egy szót sem szólt, én pedig odarohantam az ablakhoz megnézni azt a ringó segget a mackónadrágban, amikor éppen átmegy az út másik oldalára.
   Hatalmasat élveztem azalatt a mindössze öt-hat másodperc alatt, amíg részem volt ebben az élő gyönyörben, spricceltem szanaszét, rá a szőnyegre, amit aztán a meztelen talpammal igyekeztem minél hamarabb láthatatlanná tenni, végül elhessegetni a bűntudatot, hogy most kivertem Izi nénire, aki lehet, hogy meglátott térdelve az ágyon, kemény fasszal a tükör fölött.
   Sohasem derült ki, hogy lebuktam-e akkor.

Címkék: pina én fasz boldogság tükör punci geci sperma faszverés zoli nyöszörgés mackónadrág izi néni első elélvezés jókisfiú a pap

A bejegyzés trackback címe:

https://petertukor.blog.hu/api/trackback/id/tr1876241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spricc 2009.02.11. 19:22:15

Nagyon élveztem köszi!
süti beállítások módosítása